|
Információk, weblap-munka Elkészült a weblap, köszönet a résztvevőknek! A weblap kialakítását, kezdeti szerkesztését és a festmények fényképezését Nébli László (Csurgó) végezte (az 1 Mp-es képek adatai között „Fotó: N. L.” alakban jelezve). Ha a fotókat más készítette, úgy készítője az 1 Mp-es képek adatai között lett megnevezve. Vannak szkennelt képek is az eredet nevével. Információ átadható a szerkesztőnek képekről vagy a weblapról a 20 / 227 5116-os telefonszámon vagy az nltkibd@gmail.com e-mail címen (amíg magántulajdonban van a weblap / csak az egyértelműség érdekében az e-mail cím első fele nagybetűkkel: NLTKIBD). Az olvasók részére előre is köszönet digitális fényképekért vagy adatokért (ld. lejjebb) esetleg a weblap értékeléséért, megjegyzésekért. A festményeket Hirka Monika ny. rajztanárnő (Csurgó) sorolta művészettörténeti stílusokba (ld. az 1 Mp-es képek adatait és a Festési stílusok oldalt), szükség szerint szakmailag értékelte és javította a festészettel kapcsolatos dolgokat. A weblapot általános, a csurgói festmények témáit pedig speciális információkkal dr. Horváth József csurgói helytörténész értékelte vagy egészítette ki. Kérések, kérdések Igazi értéke csak az adatokkal ellátott fotónak van, de még az is érték a teljes gyűjtemény szempontjából, ha megkaphatjuk a festmény témáját, festékének és anyagának típusát, dátumát, hátának feliratait és a kereten belüli nettó méretét. A fotó vagy adatok felvételének lehetőségét természetesen a képtulajdonos dönti el, de minden megtalált kapcsolat, elkészült fotó vagy felvett adat növeli a festő művészi munkásságának felderítését és szubjektíven a festmények értékét is. Mivel a tulajdonosok adatai és elérhetőségük nem maradhat nyilvántartásban (adatkezelés), ezért azok a feldolgozás után megsemmisítésre kerülnek. A weblap szerkesztője (egyben a legtöbb fénykép készítője) kéri a festő képeinek tulajdonosait, hogy ha még nem lett a festményük lefényképezve és ezt megengedik és nem is volt telefonkapcsolat az ügyben, akkor jelezzék ezt a fenti telefonszámon. Betervezem a fényképezést. Sajnos 2 évig szünetelt a képek felderítése és fényképezése, pár telefonszám el is veszett, mégis folytatni kell a fotó- és adatgyűjtést. Kérem, hogy ha a tulajdonos teheti, készítse el a 2 digitális fényképet a kép elejéről a keretével együtt (lehetőleg 4 és 16 Mpixel közötti méretű .jpeg képként) és a hátuljáról, ahol szintén látható a keret (ez lehet ugyanakkora vagy kisebb) és küldje el az adatokkal együtt az nltkibd@gmail.com e-mail címre kapcsolt fájlként. A következő szöveg adatainak megfelelő lecserélése lenne értékes, a meg nem levő adatok mintája természetesen törlendő. A méretnél először mindig a magasság szerepeljen, festményeknél ez a szokás. Pl. (kitalált adatok mintájaként): Képtulajdonos: Magyar László Csurgó Csokonai út 179. 1. festmény: Duna-parti táj. 1961. XI. 22. olaj, vászon, fekvő (49x60 cm). [Kapcsolt képek: FOTÓ ELŐLRŐL és FOTÓ HÁTULRÓL.] 2. festmény: Balaton-parti táj. 1968. II. vízfesték, papír, álló (55x40 cm). [Kapcsolt képek: FOTÓ ELŐLRŐL és FOTÓ HÁTULRÓL.] fotó: Magyar László, vagy ha névtelen kíván maradni, akkor; fotó: A Tulajdonos aláhúzott kifejezést kérem beírni. Mint már volt róla szó: ezen weblapban a magántulajdonosok neve nem szerepel, a fotós pedig nem szükségszerűen a tulajdonos. Kérem, hogy ha tudja, akkor ezen weblap hiányos információit legyen szíves kiegészíteni. Válaszolhat az alábbi kérdésekre a 20 / 227 5116-os telefonszámon az, aki meg tudja tenni. Előre is köszönet érte. 1. Hol van a [ / festés tükrökkel, háttal a témának Képazonosító: Ch78,nfrdt6] 1978-as festményen levő ház vagy major? 2. Mi az a tilangle kendő? Ilyen néven nincs az interneten. (8. / Csurgó környéki tilangle kendő Képazonosító: Ev40,0207u2., 1940-es rajz) 3. Hol lehetett a Gát c. festmény hídja 1911-ben? Képazonosító: Cw11,nhido4. Vsz. Csurgón, esetleg a volt tejgyár környékén, de a patak folyási iránya miatt a háttérben levő épületek nem magyarázhatók. Vagy igen? 4. Mit jelent a sipujjú szó? [3. / gyékényesi sipujjú ing fiatal férfin Ev38,0710ux] Fényképezés A weblap nagyobb digitális fotói kb. 1 Mp méretűek, a .jpeg típusú fényképfelvétel és bizonyos módosítások miatt tömörítettek. Ez a méret is jó felbontású; az oldalra ugráskor elég nagy képet ad a szokásos, kb. A4-es méretű monitorra, így nem érdemes nagyobb képmérettel dolgozni. Az eddigi tapasztalatok szerint három fotó elkészítése fontos és elegendő. A fényképek két legfontosabb tulajdonsága, hogy a rajtuk levő festmény oldalai párhuzamosak, a vonalak élesek, a színek pedig valósághűek legyenek. 1. Éles vonalakat, olvasható aláírást és dátumot egyszerű nyerni; ezt az automata digitális fényképezőgép állványon, időzített kioldással biztonságosan megvalósítja. Ezt félárnyékban (szórt fényen) lehet elérni úgy, hogy a festmény közepén átmenő merőleges vonalon legyen a fényképezőgép objektívje (ez biztosítja a párhuzamos oldalakat, ha nem túl nagy a látószög). Ezen a képen a színek kékesek, tompák, de csillogásmentesek lesznek. Ha a szórt fény alul vagy felül erősebb, akkor a kisebb hiba érdekében a festmény témájától függően a festmény tetejére (tehát az égbolt oldalára) essen az erősebb megvilágítás. Ilyesmi fordulhat elő pl. helyiségben történő fényképezéskor. Ha a falról nem szabad levenni a képet, akkor persze úgy sikerül a fotó, ahogy azt a fény iránya és erőssége a helyszínen megszabja. 2. Valósághű színeket lehet kapni, ha a festmény felületét közvetlen napfény éri (ami hosszabb ideig hatva káros a kémiai szerekre, így a festékekre is), és ezt fotózzuk le. Mivel a festékfelület igazi domborzatot alkot, az átlagfelület hiába vetíti oldalra a napfényt, sok apró csillogás jut a fényképre, esetleg a vászon egyenetlensége is feltűnő lehet. Mégis fontos a napfényes kép, mert ezzel lehet majd korrigálni a félárnyékban (szórt fényen) felvett (1. pont szerint készített) fotó színeit, ahol kontrasztosítani kell, kék színt kivenni és kevés vöröset betenni a napfényen készült fotó szerint. A színek változtatásánál figyelni kell arra, hogy a teljes felület változik az adott színnel. A napfényen készített fotó nem téglalap, hanem kismértékben trapéz alakú lehet, ezt ebben az esetben Fotoshop programmal téglalap alakúra lehet módosítani. Ha kevés rajta a csillogás, kis munkával meg lehet azt szűntetni. Ekkor nincs szükség az első fotóra, mert a második téglalap alakú, csillogásmentes és megfelelő színű lehet. 3. A harmadik fotónál csak az élesség a fontos, a kép teljes hátoldala kerül a fotóra, amin látszik, hogy hol függ rajta az akasztó. Így lehet azonosítani a hátoldal esetleges szövegét, helyzetét vagy annak teljes hiányát. |
|
1 Mp-es kép = 1 megapixeles kép = 1024x1024 képpont = kb. 1 millió képpontból álló képméret tömörítés = digitális adattárolón több, egymás melletti, azonos tulajdonságú digitálisan megadott képpont összevont tárolása a kisebb helyfoglalás érdekében (ez csökkenthet finom árnyalatú átmeneti színeket, esetleg kissé élesíthet egyes vonalakat). Eleve tömörített nagyobb képből itt általában az ACDSee program alakít ki 1 Mp-es képet. |