Hirka Monika: Festési stílusok (festési módok) A festmények egyik adataként lett feltüntetve az a stílus, amibe az leginkább besorolható. A stílus, mint formanyelv a mű tartalmának következménye. Bizonyos tartalmat többféle stílusban lehet megfesteni, hogy végül milyen stílusú lesz a mű, a kép alkotójának egyéniségétől (ízlés, érzésvilág, temperamentum, lelkület, történelmi kor, stb.) függ. Ez sokszor a tipikus stílusjegyek keveréke vagy határesete, így az utólagos besorolás nem lehet kizárólagos, de segít a mű értékelésében vagy a festő adott időszakbeli munkájának jellemzésében. A téma sokszor vonz egy adott stílust. A példaként hozott diakép általában a kép neve alatt helyezkedik el. Reá klikkelve elérhetjük az 1 Mp-es fényképet is. Nem a tökéletesség jegyében, hanem inkább a rövid, de érthető és megjegyezhető fogalmazás érdekében Raksányi Lajos műveinek leggyakoribb stílusjegyei az alábbiak szerint közelíthetők meg. |
impresszionista képek (impresszionizmus) A formák elmosódnak, mivel azok ecsetvonás-színfoltokból állnak össze, melyeket a festő, a szemével érzékelve, gyors mozdulatokkal a vászonra fest. A fény-árnyék és színek vibráló hatást keltenek. A képek mozgalmasak, dinamikusak, az élet lüktetését sugározzák. A színek, a fény-árnyék és a ritmus a fő kifejező eszközök. Tisztán impresszionista stílusú a gimnázium témájú és a Gesztenyés fasor c. festmény. |
plein air stílusú képek Mély, tágterű tájképek alkotják a témát, ahol a napszaknak, évszaknak, időjárásnak megfelelő fényviszonyok meghatározzák a levegő és egyben a kép uralkodó színvilágát. Ez a színvilág határozza meg a kép hangulatát és ez a hangulat ragadja meg a festőt, amit hűen ad vissza a festményén. A stílus tisztán látszik a Balaton és a Csurgónagymartoni völgy témájú festményeknél. |
konstruktivista képek (konstruktivizmus) A szerkezet szépségét láttatja. Irányokkal, arányokkal, valamint a pozitív és negatív formák egymáshoz való viszonyával ábrázolja a rendet és a harmóniát. Raksányi Lajosnál ez a stílusjegy benne rejlik az egyébként uralkodóan más stílusú képeiben, egyes festményeken nem csak a színek játsszák a fő szerepet, hanem a vonalak irányai, az egyenes és ívelt formák ellentétei is. Konstruktivista és plein air stílus együttesen látható a Basakúti utcai részlet (még nincs a weblapon) és a Háztetők c. festménynél. |
posztimpresszionista kép A formák színfoltokból állnak, nincsenek részletezve, leegyszerűsítettek, dekoratív motívumokká stilizáltak. Ez a stílus látszik tisztán a Kilátás / erdélyi hegyek c. festményen, valamint az Erdőrészlet Erdélyből c. képeken. Plein air és posztimpresszionista stílus látszik egy téli Csurgónagymartoni völgy témájú festménynél. |
expresszionista (expresszionizmus) A vászonra kerülő kép a festő belső képe alapján készül, emlékképek, érzelmek, eszmék alakítják a kompozíciót. Formabontó előadásmód jellemzi, mivel eltér a látszattól. Ez a stílus látszik az I. világháborús témájú festményeknél, melyek feldolgozott képei 1949 és 1962 között készültek (pár évszám nélküli kép is ekkorra valószínűsíthető). |
realista képek (realizmus) A festő arra törekszik, hogy az ábrázolt téma a látszatnak megfelelően valósághű legyen, fel lehessen ismerni a konkrét jelenséget, ami lehet személy, tárgy vagy táj. Nincs szépítés vagy egyéb célú formabontás. Mint ábrázolási mód az impresszionista és plein air stílus is realista törekvésű. Ez a stílus látszik tisztán a cséplőgép, az önarckép, a népviselet és a tornaterem témájú műveknél. |
absztrakt (lehet expresszív és konstruktív) A festményt alkotó formák mértani elemek: szabályos vagy szabálytalan síkidomok, vonalak, foltok. Lehet lírai -, azaz expresszív absztrakt, vagy geometrikus -, azaz konstruktív absztrakt a kompozíció. [ide az ujjgyakorlatok témából lesz mintakép] |
szecessziós stílus A posztimpresszionista stíluson belül jelenik meg, amikor a stilizálás, a formabontás hullámzó vonalvezetésben nyilvánul meg. A vonalak ritmikus ismétlődése az élet ritmusát, a táncot, vidámságot sugallják. [ide az ujjgyakorlatok témából lesz mintakép] |