|
Raksányi Lajos életrajza 1895. május 23-án, Szigetváron született. Édesapja dr. raksai Raksányi Árpád Szigetváron volt kórházalapító igazgató főorvos 1896 áprilisától 1909 decemberéig, haláláig. Ezután édesanyja, Bohár Ilona egyedül maradt, szűkös körülmények között nevelte 6 fiúgyermekét. Meg kellett tanulniuk a közösségi munkát, egymás segítését, az alkalmazkodást, a szerénységet. A somodori nagyapa, Bohár Lajos tanító bíztatására a későbbi festő művészi tehetsége már 4 éves korától jelentkezett, de később itt más gyakorlati munkát is megismert, megtanult barkácsolni. Raksányi Lajos a középiskoláját Szigetváron a polgáriban kezdte, Ürmös Péter művésztanár tanította festészetre egy évig. Különbözeti vizsgával folytatta tanulmányait a csurgói Csokonai V. M. Református Gimnáziumban. Testvéreivel és édesanyjával átköltözött Csurgóra, ahol többször cseréltek lakást, de kollégista is volt. Itt Szántó János iparművész volt a rajztanára hat éven át. Ahogy emlegette, hogy sokat tanult tőle. Utolsó évében Budapesten a Lónyai Gimnáziumba járt, itt érettségizett 1912-ben. Két és fél évet tanult a Rajztanárképző Főiskolán. Szinyei Merse Pál igazgató és Révész Imre osztályfőnök vezetésével a Képzőművészeti Főiskola tanárai tanították. Az I. világháborúban a két és féléves tényleges harctéri szolgálatát az olasz, az orosz és a román hadszíntéren teljesítette műszaki szakaszparancsnoki beosztásban. Részt vett az ezred majd minden jelentősebb ütközetében. 1918. májusában utólagos, rövid felkészüléssel megszerezte a Rajztanárképző Főiskolán a középiskolai tanári oklevelet. Ezután utásztanfolyam, továbbképzés következett Dunakeszin, majd 1918. novemberében kitüntetésekkel, tartalékos hadnagyként szerelt le. 32 harctéri képével részt vett egy pécsi katonai kiállításon. [4 helyszíni festmény az I. világháború témájában] Először 1919. április 5-étől tanított fizetés nélkül a Csurgói Főgimnáziumban. 1919. október elejétől a kaposvári magyar királyi állami Somssich Pál főgimnáziumban helyettes tanár volt 1922 szept. 15-ig. Első utcai festménye Kaposváron készült. Ekkor kötött barátságot Balázs Jánossal, aki Raksányi Lajos példája és oktatása nyomán festette első impresszionista fogantatású képeit. Együtt utaztak Fonyódra Balatont festeni. 1923-tól helyettes tanár volt Csongrádon, majd óraadó tanár több budapesti iskolában. Rézkarcokat vitt árverésre, de sok más témát feldolgozva más technikával is készített festményeket. 1925 szeptember elsején kinevezték a csurgói gimnáziumban állandó rajztanárnak. 1928. jan. 3-án feleségül vette Fest Sárát. Csurgón a mai Rákóczi út 2. alatt 1929 júniusától 1944 decemberéig laktak, majd a II. világháború után egy évvel visszakapták ezt a lakást a nyugdíjazásig, 1957 őszéig. Itt igazi, családi otthont alakítottak ki. Ide született leányuk Magdolna (1928) és Olga (1934). A ’30-as évek elején kislányának levegőváltozást ajánlott az orvos, így Murauba (Ausztriába) ment a család. Erről az időről kevés kép maradt fenn. [Murau c. tempera: XA31,nnMut2] |
|
1957 augusztus 17-én vonult nyugdíjba. Feleségével át kellett költöznie a Csokonai u. 24a-ba, egy kissé kisebb lakásba. Eddig a könnyű, háromlábú festőállvánnyal és a hátizsákkal járt el, hogy részleteket festhessen Csurgón, néha buszra ülve a környéken is. Legtöbb festménye a gimnázium parkjában és az akkor még község, majd nagyközség központjában készült. A ’60-as évek elejétől jelent meg a négykerekű kiskocsi, ami jármű és egyben állvány is lett. Alul, a kiskocsin vízszintesen fekvő, összehajtható keretre kifeszített vászon képe egy kb. 2 m magasan rögzített, torzításmentes, nagyobb tükrön keresztül jutott vissza egy kisebb, a festő előtt levő tükörbe. Itt látta a vásznon levő képet úgy, mintha 4 lépés (kb. 2,8 - 3,2 m) távolságból nézte volna. [Több fényút-hosszról írtak cikkekben, állítólag a festő szavai alapján, de csak a 3 m körüli értékek lehettek reálisak, ha két tükör volt a szerkezeten. A magyar nyelvben szavakban kiejtve nagyon hasonló a 4 lépés és a 7 lépés kifejezés. Szerk.] Az új felszerelés kialakítása egy folyamat végeredménye, több év alatt, több változat után vált véglegessé. Volt olyan tükör-összeállítás is, amikor egy, a festő előtt külön álló nagy tükör a festő háta mögötti látványt mutatta tükörképként, és ez lett lefestve (volt, amikor önarcképpel együtt, mint pl. az alábbi / festés tükrökkel, háttal a témának c. festményen és tükörképén; 1978-as festmény, ld. lejjebb). A kiskocsis felszerelés a továbbiakban a művészeti tevékenységének meghatározó eszköze lett. |
|
Készül a festmény egy kötelekkel kifeszített állványon a Balaton D-i partján. Ilyen lehetett a felállás a Balatonberénytől vagy a Balatonmáriafürdőtől készült képek esetén Fonyód irányába. A túlpartból csak egy vékony, halvány csík látszik. A háttérben kislánya, felesége és vsz. a fotós első felesége; fehér ruhával védekeznek a tűző nap ellen. F: vsz. Ferdinkó Béla, Raksányiné F. S. nagybátyja Budapestről, aki gyakran küldött saját készítésű fekete-fehér fényképet postai úton a festő családjának több évtizeden keresztül. Ez a fotó 1931 és 1934 között készülhetett. |
|
A két világháború közötti gimnáziumi tevékenységként az Országos Rajztanár Egyesület választmányi tagja, a Csurgói Diákszövetség pénztárnoka volt, az iskolában szakelőadást tartott a bizánci és román műemlékekről, a magyar művészet emlékeiről, a reneszánsz festőművészetéről és a görög szobrászatról. Ábrázoló geometriai szerkesztő feladatok megoldását gyakoroltatta. Tanulmányútra ment Münchenbe. A pécsi tankerület rajzi tanulmányi felügyelője volt 1937 januárjától 1941-ig. Ebben az időben a gimnázium igazgatótanácsának megbízásából a belső-somogyi népviseleteket rajzolta és adataikat gyűjtötte. [téma: népviselet Dél-Somogyból] |
|
Egy katonai emléklap a születésnapja alkalmából. |
|
A gimnázium évkönyvének címlapja szkennelve; tusrajzként megjelent az életrajzi regényének 63. oldalán (képazonosítója: Cg44nnnnu1). |
|
Iskolán kívül írásszakértőként több járásbírósági tárgyaláson adott szakvéleményt. A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság tagja, az Országos Rajztanár Egyesület választmányi tagja volt. Festményeivel rendszeresen részt vett művészeti kiállításokon. A csurgói kollégium birtokában is voltak Raksányi Lajos festmények. Iskolai légóvezető is volt. Évkönyv címlapot, tablók díszítő rajzait, valamint a gimnázium részére több alkalommal is rajzot, festményt készített, pl. iskolai vezetőkről, oktatókról. [téma: ] A leány-népfőiskolán előadásokat tartott a népművészetről. A II. világháborúban, 1944 végén családjával együtt elmenekült a felszabadító bolgárok elől. A jövő őt igazolta; az akkor bizonytalanságot mutató és veszélyes lépés végül is nagyobb biztonságot hozott a családjának. Viszontagságos út után 1945 tavaszától Oberhachingba, egy báró birtokára kerültek, aki a festőt a családjával együtt kiemelte a fizikai munkából és pártolta művészetét. Ott, a bajorországi másfél éve alatt 70 képet festett rendelésre, ezek majdnem mind ott is maradtak. Ajánlatot is kapott a nyugaton maradásra, még a Kanári-szigetekre is hívták festőnek. Ő azonban kötődött a szülőföldjéhez, és családjával 1946 június 18-án visszaérkezett Csurgóra. A háború végi állapotok között és munkájának újrafelvétele után a tanítás mellett folytatta a festést is. A nehéz lakáshelyzet és a szétdúlt berendezés pótlására igyekezett mindent saját maga összetákolni, a festőkészletétől a szükséges háztartási bútorokig. 1947-ben az általános iskolák tanulmányi felügyelősége feladatokkal látta el, de a pontos megbízatására nincs információ. Tanított a darányi parasztdolgozók tanfolyamán és a Gyékényesi Dolgozó Gimnázium és Paraszt Dolgozók Tanítóképzőben szaktárgyakat. Művészeti kiállításon dolgozott, festményeket állított ki. Igazoló papírt kapott a kapitányságtól, hogy számára a határsáv területén a tájkép festését engedélyezik. Mivel akkor a gimnáziumban nem volt rajztanítás, számtant és ábrázoló geometriát tanított, de órái voltak az általános iskolában is minden nap. Sajtótermékek és a tanár kollégák véleménye szerint is a rajztanár-festő mindig igyekezett távol tartani magát a politikától, reformátusként rendszeresen látogatta a csurgói lakásuk közelében levő templomot. Lányai itt, a Rákóczi út 2. alatt éltek az ’50-es évekbeli házasságkötésükig. |
|
/ teregetés Képazonosító: Ch58,ntert6 1958, tempera, papír, 49x61 cm, Stílusa: realista Téma: Csurgó, Rákóczi u. 2. F: N. L. Az 1929-ben kapott szolgálati lakás udvarán a saját kezűleg ültetett gyümölcsfák az ’50-es évekre már teremtek, az udvaron baromfit tartott a család. A kerítés mellett baromfi ól és szomszéddal közös kerekes kút is volt. |
|
/ havas kert lépcsővel Képazonosító: Ch56,02nno6 1956, olaj, vászon, 50x60 cm, Stílusa: realista Téma: Csurgó, Rákóczi u. 2. F: N. L. Az utcáról a kertbe felvezető út jobb oldalán a jegenyék (2019-ben már lucfenyők) magasabb térszinten alkották az akkor még üres, szomszédos, É-i telek felé a határt; ezek közül festhette Raksányi Lajos ezt a hideg, délutáni fényekkel megvilágított kertet. Még magyarázatra szorul a völgyben látható 3 ház. |
|
A ’80-as években a 90. éve felé járó festő még mindig alkotott, utolsó festményeit 1985-ben készítette. Nyári, utolsó önarcképe is egy tükrös alkotás volt; tükörben látta és festette le önmagát, de hogy helyes állású legyen a jobb és a bal, a festményt is egy tükörben nézte, ellenőrizte, mégpedig igazi einige felszereléssel (ahogy azt a felesége szokta mondani). [fotó: életrajzi regény, 126. old. / itt, a weblapon: RL85,n6nno5] Hosszan tartó betegség után, 1986 október 29-én, 92. életévében Csurgón meghalt Raksányi Lajos nyugalmazott gimnáziumi tanár, festőművész. Születésének 100. évfordulóján (1995 május 23-án) Csurgó városa a Városi Múzeum épületében 174 db hivatalokban volt és magántulajdonú mű kölcsönkérésével egy hónapra összehozta a festő legnagyobb kiállítását. Ezzel méltóan ünnepelte meg a művész munkásságát. |
|
Rendszeresen részt vett kiállításokon, önállókat is szerveztek a számára. 1969-től részt vett a Csurgón, a Csokonai V. M. Járási Művelődési Házban rendezett képzőművészeti alkotókör munkájában, amit szakmailag az akkori gimnáziumi rajztanárok vezettek. Aktívan és példát mutatva beült a rajzolók közé és így sok kisméretű rajza és festménye maradt fenn 1970 környékéről. Festészetéről jó összefoglaló Horányi Barna egyik 1971-es írása: „Talán a legtöbbet kiállító somogyi festő Raksányi Lajos, a táj, a városok szerelmese... Nála már nem a fejlődés lehetőségét kell keresnünk, hanem a beteljesedést célszerű alkalmanként felülvizsgálni, amivel néhol adós marad. Lírikus festőként tartjuk számon, akit a Csurgó környéki táj évtizedek óta igézetében tart. De érdeklődéssel figyeli a városok forgalmas utcáit, épületeit is. Az ember alkotta természet sem esik ki képet kereső tekintetéből. Gazdagabbnak látja így a tájat, az embert. Nem sajnáljuk, hogy a pogányszentpéteri tájkép mellett csurgói utcát látunk, s Nagykanizsa forgalmas főterét. Egyszer ezek a képek úgy is értékesek lesznek, hogy milyen változáson ment át egy-egy táj, város.” Egy későbbi cikkéből: „Raksányi indulása éveiben a kor divatja szerint az impresszionizmus és a szecesszió hajtásaival találkozott. Nem Párizsban szívta magába a friss törekvést, mint Rippl-Rónai, hanem a hazai tájakon… Könnyedség vonul át egész munkásságán. Ezt a könnyedséget megtanulhatta a szecessziótól is; a plein airtől a természet megközelítésének a titkát sajátíthatta el, s ennél ki is kötött… Külön említésre méltóak csendéletei. Mértéktartóak, festőiek. S fölöttébb bizonyítják, hogy a kéz, amely az ecsetet tartja és irányítja, biztos a dolgában: tehetségében és tisztességes szándékában.” |
|
/ festés tükrökkel, háttal a témának Képazonosító: Ch78,nfrdt6 1978, tempera, 49x60 cm. Stílus: realista Téma: Csurgó É-i vagy K-i része, tükörkép. F: XX. századi csurgói fényképész. A festmény külföldön van. Megjegyzés a kiskocsi két tükréhez és a festményhez: Festéskor a felső nagytükörre egy esernyő került (hogy a szem előtti kistükörben a nagytükör képe ne legyen az ég erős fényével keretezve, ne világítson erősen szembe). A kép látható a festő előtti külön állványra feltett és függőlegesen álló, még nagyobb (3.) tükörben. Látszólag jobbra van D, onnan süt a Nap. Az álló tükör kerete és állványlába részben látszik is a festményen. Az ezen levő kép tehát tükörkép. A jobb oldali fotón visszafordítva már a valóság látszik, balra van D, onnan süt a Nap. Ez lett volna a festményen, ha az csak a kiskocsis felszereléssel készült volna (3. tükör nélkül). A festmény egyben elnagyolt önarckép is, a középen látható rózsaszín, lánctalpas munkagép pedig egy másik festmény témája lett. [Szerk.: Kérem, hogy aki tudja, hogy hol van ez az épület, jelezze az információk, weblap oldalon megadott telefonszámon. Előre is köszönöm.] |
|
Ez a festmény (a fél-kereten belüli rész tükörkép). |
|
Ez a szabad szemmel (valóságban) látható, visszatükrözött kép. |
|
Az életrajz a képek kivételével a Gulyásné R. O. (2011): Raksányi Lajos tanár és festőművész c. könyv (életrajzi regény, ld. Főoldal/irodalom) pár oldalra lerövidített változata. |
